Általában: Az úton a kamionokat (road-train) megszokod, a monotóniát elviseled, ha olyan az alkatod, akkor még élvezed is, a vízre meg ügyelj. Én 12 liter vizet cipeltem magammal, ami nagy biztonságot adott. Valójában nyolc liter elég lett volna, mivel egyrészt minden benzinkútnál (road house) újra feltöltheted a tartályaidat, mésrészt meg a legingább elhagyatott vidékeken nagy, zöld betontartályokban esővizet gyűjtenek, ami meglepően hideg, tiszta és fimon. A tartályokból is utántölthetsz. Ezek 1997-es információk.

10. 14. kedd, Darvin - Adelide River, 6:00 - 17:20, 143 km

Egy hűvös októberi délután indultam Budapestről és két nappal később délután érkeztem Ausztráliába, miközben csak a repülőn aludtam és ott még csak kora reggel volt, szóval várt rám egy magyar idő szerinti egész éjszakás biciklizés. A lelkesedésem az egekben volt, ez nagyrészt pótolta az alváshiány, az időeltolódás és a klímaváltozás miatti gyengeségemet. Nagyrészt, de nem teljesen. Az idézetek az akkor és ott készült utinaplómból származnak.

Utinapló: 08:15 A repülőgép után olyan volt, mint a pálmaházban. Itt kutya meleg lesz. 17:20 Rendkívül meleg volt, és ez még fokozódni fog. Remélem, hogy csak az átállás miatt voltam gyenge, és a meleghez is hozzászokom, mert így csak szenvedtem, csekély eredménnyel.

10. 15. szerda, Adelide River - Katherine, 09:00 - 21:03, 205 km

Utinapló: A mai út látványos volt, de továbbra is fárasztó. Láttam outback roadhouse-okat, kicsi és nagy outback várost, kengurukat és sok részeg benszülöttet. Volt egy defektem, cserélni kellett a gumit, csak a szállodásban tudtam kijavítani. A defekt miatt sötétben bicikliztem két órát, itt ugyanis 18:30-kor már alkonyodik és 19:00-ra teljesen sötét van. Holnap megpróbálok kora reggel kelni.

Az út azért volt látványos, mert először bicikliztem a pálmafákon rikácsoló kakaduk és az út menti termeszvárak mellett ugráló kenguruk között. Az út sík volt, különösebb szél sem volt, de a 40 fokos hőséget még szokni kellett.

A roadhuse egy benzinkút, gyakran szervizzel, hozzá egy kocsma és étterem, vegyesbolt, esetenként egy egyszerű motel is, mindez egyben.

A kétszáz éve még a kőkorszakban élt ausztrál bennszülöttek integrálása az ausztrál társadalomba az országútról nézve teljes kudarc. Dolgozó bennzülöttet összesen kettőt láttam, józant se sokkal többet. Ez nem értékelés, ez tény. És figyelmeztető példa arra, hogy ez még egy ilyen gazdag és demokratikus országnak sem sikerült.

Ez volt az első defekt, de még sok követte. Általában érdemes az ár és a súly rovására is lehetőség szerint megerősített gumikat használni egy hosszú túrán. Ausztráliába pedig speciális ausztrál külső gumi szükséges. Ausztráliában él egy növény, amelynek jellegzetes, tetraérderhez hasonló alakú tüskés terméstét az útra fújja a szél. Onnan az óriás kamionok (road-train) huzata a többségét lefújja az út szélére, de azért marad elég. Minden európai vagy amerikai gumi védtelen a tüskéivel szemben, csak a speciálisan Ausztráliára kifejlesztett, vastag kérgű külső gumival ajánlom az elindulást.

Nappal nem látni a kengurukat, fogalmam sincs, hol bújnak meg a fátlan pusztában. Szürkületkor viszont előkerülnek, és ugrabugrálnak a bicikli körül, világít a szemük a sötétben. Az emberre nem veszélyesen, de egy normális magyar városlakónak akkor is szorongást okoz a helyzet. Valójában félelmet éreztem, bár tudtam, hogy nincs mitől.

10. 16. csütörtök, Katherine - Larrimah, 07:05 - 21:20, 200 km

Utinapló: Reform kell, mert nem bírom a déli biciklizést. Ha holnap nem megy az extra hosszú út, akkor betoldok egy napot a tartalékból.

Később kiderült, hogy bírom én azt, csak meg kell szokni. A tartalék napra természetesen nem volt szükség.

Azért a forró égövi biciklizésnek tényleg van néhány sajátossága. Először is napkeltekor, még a viszonylagos hűvösben (30 C fok) el kell indulni, de erre majd csak lassan, évek alatt tudtam rászoktatni magam. Másodszor pedig délben és kora délután ki kell használni a helyi infrastruktúrát, és  bemenni minden útba eső légkondicionált benzinkútra, ott megmosdani és inni valami hideget. Ezzel elmegy alkalmanként egy negyed vagy fél óra, de a forró égövön erre szükség van. Persze csak ott, ahol erre van lehetőség, mert mondjuk éppen Ausztráliában csak ritkán, aztán majd tíz év múlva az Andokban egyáltalán nem adódott.

10. 17. péntek, Larrimah - Elliott, 06:48 - 20:30, 227 km

10. 18. szombat, Elliott - Threeways, 06:12 - 19:40, 229 km

10. 19. vasárnap, Threeways - Wycliffe Well, 07:38 - 19:40, 161 km

10. 20. hétfő, Wycliffe Well - Ti Tree, 06:55 - 19:30, 182 km

10. 21. kedd, Ti Tree - Warburton Memorial, 06:55 - 18:40, 140 km

10. 22. szerda, Warburton Memorial - Alice Springstől 47 km délre, 08:05 - 19:10, 140 km

10. 23. csütörtök, Alice Springstől 47 km délre - Mount Ebenezer, 07:26 - 19:45, 209 km

10. 24. péntek, Mount Ebenezer - Ayers Rock Resort, 06:39 - 19:40, 227 km

10. 25. szombat, Ayers Rock Resort - Curtin Springs, 08:15 - 19:35, 191 km

10. 26. vasárnap, Curtin Spings - Kulgera, 06:51 - 19:30, 234 km

10. 27. hétfő, Kulgera - Cadney Park, 06:59 - 21:00, 261 km

10. 28. kedd, Cadney Park - Coober Pedy, 07:59 - 17:20, 155 km

10. 29. szerda, Coober Pedy -Glendambo-tól 46 km északra, 07:58 - 20:17, 208 km

10. 30. csütörtök, Glendambo-tól 46 km északra -Pimba , 08:08 - 18:10, 158 km

Aznap volt életem legnagyobb vihara, azóta sem éltem át hasonlót. Először azt hittem, hogy csak kényeskedem, de két nappal később volt egy kis időm megnézni az ausztrál újságokat, amelyek szerint "az évtized viharával búcsúzott az október". Utinapló: Ez a nap volt eddig a legnehezebb. Erős, bár támogató szél, nagy eső, vihar, ronggyá áztam és átfáztam. Egész este és reggel a károkat hárítottam el. Ilyen időben nem tudok eljutni az első városig. A kilométerórám is beázott, újra kellett indítani. Szóval emlékezetesen nehéz nap. Este egy tipikus vadnyugati kocsmában, ahol nem batátságtalanok, csak durvák.

10. 31. péntek, Pimba - Port Augusta, 08:52 - 19:00, 177 km

Szerencsére a vihar erős ellenszéllé szelídült és el tudtam jutni az első városig. Átkeltem Ausztrália északi partjától a déliig, óceántól óceánig. Finoman behajtottam a biciklivel az óceánban. Már mégis.

11. 01. szombat, Port Augusta -Lochiel, 09:45 - 20:15, 180 km

11. 02. vasárnap, Lochiel - Murray Bridge, 07:13 - 21:30, 215 km

Délután az Adelaide-ből kifelé vezető szerpentinen kapszkodtam felfelé, amikor megállt előttem egy autó és a kiszálló idős házaspár jelezte, hogy beszélni szertnének velem. Miután tisztáztuk, hogy az alig 800 km-re lévő Melbourne felé tartok, felajánlották, hogy este az éppen útba eső Murray Bridge-ben vendégül látnak, mert ők jó keresztények, és szeretnének ma is valami jót tenni. Murray Bridge aznapi elérése azon a hegyvidéken elég nagy kihívás volt, pont kapóra jött egy ilyen maximalista közvetlen cél. Udvariasan figyelmezettem a meghívóimat, hogy én viszont egyáltalán nem vagyok semmilyen vallás követője, így sajnos az övéké sem, ezért vigyázzanak, nehogy méltatlanra pazarolják jótékonyságukat. Megnyugtattak, hogy hitből eredően hitetlenen segíteni még nagyobb jótett. Ebben megegyezve átmenetileg elbúcsúztunk egymástól, egészen addig, amíg egy jól kibicklizett nap után este kilencre elértem hozzájuk. Ezúton is köszönöm a kedvességüket.

11. 03. hétfő, Murray Bridge - Bordertown, 07:58 - 20:45, 202 km

11. 04. kedd, Bordertown - Dadswell Bridge, 08:28 - 20:40, 200 km

11. 05. szerda, Dadswell Bridge - Ballarat, 07:10 - 19:50, 169 km

11. 06. csütörtök, Ballarat - Melbourne, 08:11 - 20:45, 139 km

11. 07. péntek, Melbourne - Chiltren, 07:58 - 20:26, 268 km

Ausztrália egy vegyes társaságba tartozik: Angliával, az Egyesült Államokkal, Izraellel, Spanyolországgal, Törökországgal, Marokkóval együtt olyan ország, ahol bizonyos autópályákon szabad biciklizni. Ezenkívül Szíriában, Jordániában és Albániabán úgy tűnik, mintha nem szabadna, de biztos, hogy lehet. Bulgáriában és Görögországban ugyan nem lehet, de mégis megtörtént.

Mivel Melbourne és Sydney között nincs mindenhol megfelelő alternatív útvonal, ezért az ausztrálok az út nagy részén megengedik az autópálya leállósávján kerékpározást. Szokatlan, de nagyon haladós módja a kerékpározásnak. Különösen jó volt az autópálya a Nagy Vízválasztó-hegységen át, ahol nem kellett mindig le-fel kapaszkodni, hanem sokszor segítettek az impozáns viaduktok és bevágások.

11. 08. szombat, Chiltren - Gundagai, 07:41 - 20:35, 223 km

11. 09. vasárnap, Gundagai - Canberra, 07:27 - 20:10, 176 km

11. 10. hétfő, Canberra - Campbelltown (Sydney), 07:29 - 20:50, 232 km

11. 11. kedd, Campbelltown (Sydney) - Sydney városnézés, 74 km