2023. május 20. szombat 

Catania - Siculiana, 188 km

Érkezés a cataniai repülőtérre, erős szélben, a leszállási alkalmat váró körözés után, billegve, nagy döccenéssel. De még szerencsés voltam, mert másnap az Etna kitörése miatt teljesen lezárták a repülőteret.

Erős szél volt, de - az úton szinte utoljára - hátulról fújt. Aztán az eső is megjött és kis szünetekkel másnap estig maradt is. (A kis szüneteket az eső tartotta, nem én.) Este egy Agrigento melletti, Isten háta mögötti jellegű, Siculiana nevű kisvárosban, egy jó felszerelt kis bérlakásban. Esőben, szélben sem a kopár táj, sem a híres agrigentói templomok sem mutattak elég jól.

2023. május 21. vasánap

Siculiana - Palermo, 242 km

Elfordultam a hátszéltől, így mindjárt nehezebb lett. A táj és különösen a tengerpart meg sem közelítette az idegenforgami prospektusokban látottakat, ezért nem érdemes ide jönni. Olyan sokan nem is jönnek, főleg az esőben, így alig láttam turistát.

Már késő délután,az esőben, egy átbiciklizendő hegység lábánál, a céltól 30 km-re megkaptam az első defektet. Olaszországban sok a jól biciklizhető, aszfaltozott, biztonságos útpadka. Csakhogy amíg magát az úttestet tisztára söpri az autók szele, addig a padkán megmaradnak a szétrobbant autógumik acéldrót darabkái és az üvegcserepek is. Egy ilyen acéldrótot sikerült felszednem, pont mint Amerikában. 

Kedvenc gumi típusommal, a 28-as szélességű, de mégis keskeny futófelületű, új Panaracer gumikkal indultam, azonban kiderült, hogy az egyébként kiváló Panaracerekkel eltaktikáztam magam. Úgy véltem, hogy a magas, keskeny futófelület kanyarbiztonságát növeli, ha drótperemes gumikat veszek. Csakhogy a szoros drótperem miatt kínkeservesen fárasztó és lassú minden defektjavítás, ami nem is sikerült az új belső becsípése nélkül. Szóval egyből két defektetet szerelhettem. Ezek után nem csoda, ha ázva-fázva csak este tíz órakor értem a lefoglalt palermói szállodához. Emlékezetes túlélési kalanddá vált az út a szerpentineken, esőben, sötétben, fáradtan. A szállodában aztán gyorsan regenerálódtam.

2023. május 22. hétfő

Palermo - Villafranca Tirrena, 237 km

Kibékültem a tavaly, Brugge-ben csúnyán viselkedő Ibis-sel: Olaszországban egyedüli helyként rendes reggelit adtak, nem csak a szokásos egy croassan, két kis piritós, kis lekvárral. Az alapos reggeli miatt aztán későn indultam, pont bele a palermói reggeli csúcsforgalomba. Rögtön láttam, milyen helyes döntés volt az út olaszországi részére két hétvégét is betervezni. Jártam már sokkal nehezebben biciklizhető forgalomban is, de nem Európában.

Azonban az olasz közlekedés csak elsőre ijesztő, valójában nem is olyan rossz,kifejezetten kiismerhető és a saját szabályai szerint következetesen működik, csak jó idegeket kíván. A lényeg az, hogy a bicikliti teljes értékű járműnek tekintik és megadják neki az előnyt, ha jár neki. A jobboldali mellékutcából mindig nagy lendülettel érkeznek, mintha el akarnának ütni de legalábbis eléd akarnának vágni. Ha vészfékezéssel ez utóbbira módot adnál nekik, akkor biztisan meg is tennék. Azonban ha rezzenéstelenükl tartod az irányt és a tempót, akkor a részükről a nagy lendületnek mindig egy utolsó pillanatos fékezés a vége, hadd menjen el a bicikli, ha egyszer az halad a védett útvonalon. Pecenként ismétlődő, rémísztő, de veszélytelen helyzet. A lényeg: figyelj, de ne mutasd a félelmed, tatsd a tempót és az irányt.

Az oldaltávolságot viszont viszont következetesen és nagyon nem tartják meg, 20 cm-rel már legyen megelégedve a biciklis. De a célnak a 10 cm is megfelel, csak tessék közben nem imbolyogni. Először  háborogtam emiatt, aztán beláttam, hogy én ugyanúgy nem tartottam meg az oldaltávolságot, amikor a csúcsforgalmas szakaszokon az álló vagy araszoló kocsisorok között cikázva vagy a felezővonalra behúzódva, folyamatosan előzve mentem, ha a kormánytól jobbra-balra volt öt-öt, de legalább három-három centi. Akkor meg miért vártam volna tőlük mást? A kerékpáros egyenjogúság rózsájának tövisei is vannak.

Viszont nagy forgalom ide vagy oda, Szicíla északi partja már végre szép volt. És még a nap is kisütött.

Este egy Villafranca Tirrena nevű faluban, egy nagy üdülőkörzetben, egy kis panzióban. Így szezon előtt még olcsó is volt.

2023. május 23. kedd

Villafranca Tirrena - La Risacca, 235 km

Reggel - a szabvány croassant után - át egy 500 plussz méteres meredek hágón, majd le a komphoz Messina-ba. A kompot elég jó ütemben elkaptam, de azért így is elég sok idő volt. Utána végig Calabria szép tengerpartján, északnak. Sok viadukt, néhány alagúttal, de azért szint is maradt bőven, aznap összejött közel 2.000 m. Egészségesen elfáradtam. Na és persze innen hazáig, pár óra kivételével végig ellenszél fújt. Nem erős, de szinte megállás nélkül. Erőlködős menetek voltak, amiket csak a a tengerbe szakadó hegyek látványa enyhített.

Két nagyobb hágó után délután kivételképpen egy kis síkság is jutott, bár keskeny és forgalmas utakkal.

A szállás egy La Risacca nevű üdülőhelyen egy jó kis panzióban volt, ahol azonban ritka módon lehúztak. A biciklit általában jóindulatúan fogyadják a szállásokon, de itt nem igazán volt hová tenni, a szobába pedig csak akkor engedték be, miután átváltottam egy drágább szobára. Láthatóan ez volt a céljuk. Ide se megyek többet.

2023. május 24. szerda

La Risacca - Salerno, 213 km

A rövidebb és kevésbé hegyes parti úttól a Google Maps valami útépítés miatt nagyon eltanácsolt, még alternatív gyalogösvényt sem ajánlott az építkezés mellett. Így aztán be kellett mentem az egyébként szép hegyek közé, két nagyobb és sok kisebb hegyen át 1600 m-es szintemelkedéssel, részben forgalmas és keskeny utakon, részben helyi mellékutakon, ahol egy kellemetlen kétkutyás támadás ért. Zivatarok is voltak. Végül jött egy üvegcsepes defekt. Az elején és a végén szép, de végig nehéz nap volt.

És ez a sok nehézség átmenetileg legyőzte az életkoromat. 15 éve még esőben is lendületből mentem fel az aznapi tizedik meredek kaptatóra, de  67 évesen ez már némi megfontoltságot igényelt, az ezzel járó lassúsággal. Szégyen vagy sem, de a defektszerelés után lerövidítettem a napot, ami így az alkonyatkor elért  Salernoig tartott. Salernoba nem is be, hanem leértem, a szép salernoi öböl naplementével díszített látképét és hosszú lejtőjét kaptam meg a nap végén jutalmul. Meg egy lehetőséget a szállás alatti trattoriában kagylólevesre és pastára. Éltem vele, ennél olaszabb vacsora és környezet már nem lehett volna. És minden jó, ha a vége jó.

2023. május 25. csütörtök, 6. nap

Salerno - Borgo Montello, 237 km

Délolasz szinten könnyű nap volt, az egy nagy reggeli emelkedő után nem voltak nagy hegyek és a szél sem volt erős. Volt viszont 50 km tömény Nápoly, nápolyi csúcsforgalommal, amibe addigra beletanultam: Feszülten figyelj, légy résen, de ne mutasd a félelmed, hanem rezzenéstelenül tartsd a tempót és az irányt. Elütni azért nem akarnak, ezért az utolsó pillanatban mindig magadják a jogos előnyt. A sűrű forgalom és a sok kockakő persze lassított, emiatt délben még a 80 km sem volt meg. Abban viszont benne volt Pompei is, de csak a kerítésen kívülről. Már voltam belül, most csak biciklizni mentem.

Nápoly inkább érdekes, mint szép. Kék-fehér zászló- és szallagdíszben volt, a Napoli frissen nyert futball bajnokságának tiszteletére.

Este egy kellemes útmenti távolsági motelben, szállodai környezetben, de egyébként a mező közepén.

2023. május 26. péntek, 7. nap

Borgo Montello - Grosseto, 258 km

Reggel minden jól indult, kellemes időben mentem át a hosszú ostiai Lidón, a rómaiak házi starndján, amit senki ne hagyjon ki, ha egy végtelenül hosszú homokos parton sok tízezer más emberrel összezsúfolva akarja süttetni magát a nappal és közben semmi másra nem vágyik. Így szezon előtt csak a jól kiépített infrastruktúrából lehetett következtetni arra, micsoda csúcsforgalom lehet itt egy nyári hétvégén.

Elmentem a tengertől mostanra már távol került antik Ostia mellett, aztán saját hibából eltévedtem, két srészletben összesen 19 km-t, ami egy feszes terv mellett azért sok. Ez kompenzálandó egy bő fél napon át düködten tekertem az érdektelen tájon át, nagy forgalomban és az utolsó 23 km kivételével erős ellenszélben. Az utolsó 23 km-en megjött a hagyományos esti sugárkoszorú, a késő délutáni lágy fényekkel és szélcsenddel. Csak hogy megmutassa az időjáráss, hogy ilyen is tudna lenni. Este egy szép, kis, új szállodában.

2023. május 27. szombat, 8. nap

Gosseto - Porretta Terme, 246 km

Jó körülmények, szép tájak, hiszen ez már a méltán híres Toszkána volt. Elkanyarodtam egy kicsit Pisa felé, ott még úgysem voltam, megnéztem a ferde tornyot. Többezer más turistával együtt, akkora volt a tömeg, hogy a biciklit tolva is alig lehetett átmenni a téren. Ha tudod, időzítsd kora reggelre a toronynézést.

Valójában egészen másfelé terveztem az utat, rómán és Firenzén át. Egy héttel az indulás előtt azonban emilia-Romagnában meg ka környékén leszakadt az ég és az áradat hidakat meg utakat mosott el, többek között a számomra opimális út egy hegyi szakaszát is. Ezért egy félnapos kerülőt kellett gyorsan beterveznem Pisa és Pistoia felé, ott volt a következő átjáró az Appennineken.

Aggódni Pistoia után, már a nagy emelkedő kétharmad részénél kezdtem, ugyanis ott volt kitéve az első ideiglenes tábla, miszerint az úton a kerékpárosok közlekedése tilos. Ezt a táblát aztán emlékeztetül még párszor kirakták, de alternatívát nem ajánlottak. Megnéztem a térképet, ami szerint vagy 100 km plusz lett volna a következő átjáró, nehéz hegyi terepen, és elvesztettem volna az addigra elért kb. kétharmadnyi magasságot is. Így hát mentem tovább. Mígnem elértem a hágó alatt átbújó szép hosszú alagúthoz, amit éppen tataroztak és csak egy betonkorlátok közötti szűk sávban, felváltva engedték át a forgalmat. Amit nem akartak az ott kóválygó bicikilisekkel feltartani.

Ezt én sem akartam, ezért rekordközeli sebességgel vetettem be magam a szűk betonfolyosóba. Ami tényleg annyira szűk volt, hogy a mögöttem jövő autósok is csak némi gondolkodás után mertek belevágni az előzésbe. Én a falhoz lapulva tekertem, az autós a betonkorlátkoz húzódott, így meglett közöttünk a szükséges 5 cm. De három biztosan. Hasznos volt előtte a nápolya gyakorlatozás.

A hágótól már csak le kellett gurulni a szép és hosszú lejtőn Olaszország kevés termál-fürdővárosának egyikébe, Porretta Terme-be, ahol én voltam a frissen megnyitott kis magánszállás első lakója. A tulajdonos lelkes biciklista, egy szép olasz kerékpáros trikót adott barátsága jeléül.

2023. május 28. vasárnap, 9. nap

Porretta Terme - Treviso, 229 km

Egész nap határozott ellenszél, rabszolgamunka. Semmi laza gurulás, ha nem nyomod keményen, akkor megáll. Talán még visszafelé is gurult volna.

Bolognáig legalább lejtő volt, utána még átküzdöttem magam Ferrarán és a már bicikliről is ismerős Padován. Gazdag kultúrtáj. Este egy jó kis városszéli szállodásban, mellette jó pizzát sütöttek. Biciklin minden pizza jó, de ez még annál is jobb volt.

2023. május 29. hétfő, 10. nap

Treviso - Dovje, 215 km

Reggel el a trevisói kastély mellett, utána szép kis olasz falvakon át, majd jött a nap és az egész út nagy attrakciója, a XIX. század végén kiépített, aztán a XX. század végén hosszú alagutakba áthelyezett, volt milleniumi vasútvonal helyén kialakított biciklisút volt. Aki csak teheti, próbálja ki! Majdnem a tengerszinttől a Tarvisio feletti hágóig megy fel, ami jelentős szintkülönbség, csakhogy ezt egy vasúthoz illő módon, nagyon enyhe, monoton emelkedéssel, nagyívű kanyarokkel, sok kis alagúttal és nagy viadukttal teszi. Órákon át kellett felfelé menni, de csak enyhe emelkedőn, lehetett közben nézelődni és volt is mit. Ezt mások is tudják, nagy rajta a turista biciklis forgalom. De hely is van hozzá, kényelmesen el lehet férni. És persze a turisták túlnyomó része csak lefelé jött, külön vállalkozások viszik fel őket.

Este egy szlovén faluban. Valójában szlovéniában csak kevés város van, falu meg még kevesebb, az ország inkább tanyákból és tanyacsoportokból áll, ez a falu is inkább egy tanyahalmaz volt, de annak jó.

2023. május 30. kedd, 11. nap

Dovje - Ormoz, 218 km

Kicsit sérülten, kicsit lassan a szlovén dombok között. Kellemes és már jól ismert biciklis vidék, néhány meglepően meredek  emelkedővel. Például 18 % máshol nem szokás egy főbb úton. De csak meredekek, nem hosszúak.

2023. május 31. szerda, 12. nap

Ormoz - Balatonfenyves, 140 km

Ez egy ráadás nap volt, az emilia-romagnai rövidebb utat elmosó özönvíz miatti kitérő következtében került be a programba. Végre megnéztem Csáktornyát, ami egy kb. Pápa vagy Balasagyarmat szintű város. Kitérőt nem érdemel, de ha már úgyis átmégy rajta, akkor pár percre meállhatsz a főutcája közepén.

Azért Balatonfenyves, mert egy erős véghajrával pont ott tudtam elkapni a Budapesti vonatot.