2022. 05. 25., szerda, felvonulás

17 km

Esti érkezés az edinburghi repülőtérre, onnan egy szép, teljes szivárvány kapuján át be a városba, egy ódon guesthouse-ba. Edinburgh érdekes, de komor a majdnem fekete kőből épült házak miatt. Amelyek éppen a kőfalaik miatt masszívnak látszanak, mintha az első három-négyszáz évben tatarozni sem kellene őket. Minden épület túlméretezetten erős, legalábbis magyar szemmel. Az esti forgalom szolíd, biciklisávokkal.

2022. 05. 26., csütörtök, első nap

243 km

Dombokon át, erős és hűvös szembe majd oldalszélben, esőben, szóval tipikus Skócián át egy Milnthorpe melleti fogadóig: Pub, felette a szobák. Amilyennek lennie kell. A reggelit kérésre becsomagolva odaadták este, naná, hogy finom háromszög szendvicsek voltak. 

Útközben Lockerbie, ami fölött történt a nagy líbiai repülép merénylet. De Lockerbie nem erre koncentrál, hanem a fényes múltjára, amikor ott tartották Skócia legnagyobb birkavásárait. A főtér teli élethű birka szobrokkal, fotószünet.

Utána át Gretna Green-en, megállás a híres kovácsműhelynél, amiből egy országos esküvői központ lett, éppen akkor is folyt legalább egy esküvő. De inkább kettő.

Tovább néhány tipikus skót és észak-angol kisvároson át. Attól északiak, hogy errefelé nem a jellegzetes angol vörös téglából építkeznek, hanem sötétszürke, majdnem fekete kőből. Ekkor próbált meg a Goggle Maps először földútra vinni. Nem hagyatma magam, inkább kerültem.

2022.05.27., péntek, második nap

248 km

Bolton, Manchester, Stockport, Macclesfield. Manchester nem egy turista célpont, de a belvárosi kerékpár szervizben gyorsan és jól javítanak első váltókábelt. Haragszom a magyar szervizemre meg egy kicsit magamra, mert a kábet szakadozását a nyúlásából észre kellett volna vennünk. Mindig figyelj a kábel (bowden) nyúlására, annik mindig oka van!

Egyébként egész nap le-föl a mérsékelt dombok között a hűvös időben.

A cél Atherstone, a várakozásaimhoz és az árához képest szerény kis fogadó, ami nagyképűen szállodásnak nevezi magát. A földszinti pub-ban buli, de végül is elviselhető zajjal.

2022.06.28., szombat, harmadik nap

250 km

Először Coventryn át, kegyeleti megállással a lebombázott katedrálisnál. Tovább a szokásos angol (majdnem) autópályán, ahol észrevettem, hogy kiesett a csomagtartó egyik tartócsavarja, ami kritikus hiba. Átpakoltam a másik oldalra, így átmenetileg használható maradt. A következő városban, Dawentry-ben gyorsan és ingyen pótolták a tartócsavart a helyi bicikili szervizben.

Közben észrevettem, hogy szép lassan ereszt az első gumi. A Dawentry szerviz nem lekesedett a cseréért, én sem, így fújással mentem tovább.

Érkezés Londonba a végtelenül hosszú Hampton Road-on, ami a nagy forgalma miatt lassú volt és feszült figyelmet kívánt, de hát ez London, a világ egyik legforgalmasabb városa. Marble Arch, Buckingham Palace, Westminster Abbey (ami kifehéredett), Parliament, Trafalgar Square, Waterlo Bridge, onnam meg kifelé egész könnyű volt, egészen Rochester-ig. A Londonban eltöltött idő miatt jóval sötétedés után fejeztem be a napot.

Fölös izgalmat az internet megszűnése okozott, merthogy papíros térképet már nem hordok, és mellékutakon kellett oldalazni, a táblák nem segíettek. Szerencsére egy McDonalds ablakából kiszűrődő wifi segítségével beprogramoztam az aznap még hátralévő utat, aztán este telefonos segítséggel helyreállítottam az internetet. A megoldás egyszerű volt, ki kellett lépni az automata hálózati csatlakozásból.

2022. 05. 29. vasárnap, negyedik nap

190 km

Az autópályás biciklizés továbbra is gyors és kényelmes. Most betértem Canterbury-be, amit 18 éve kihagytam. London Szentendréje.

Átkelés a csatornán, másfél óra késéssel, így elment rá összesen majdnem egy fél nap. Utána a fladriai síkságon át, meglepetés ellenszélben, Brugge-ig, este tízig. Életemben először nem engedtek be biciklivel a szállodába. Két Ibis-ben is azt javasolták, hogy lakatoljam le a biciklit az utcán illetve a hivatalos bicikli parkolóban. Nahát erről szó sem lehetett. Az Ibis-t és az egész Accor-t egyelőre tiltólistára tettem, átmentem egy jobb hotelbe, ahol aztán magától értetődően, a szokásos módon befogadtak, este fél tizenegykor.

A drágább szállodák jobbak - ez eddig nem egy nagy felfedezés - biciklis szempontból is. A biciklisek ritkán mennek viszonylag drága szállodába, ott nincsenek hozzászokva a kezelésükhöz, ezzel szemben szokva vannak általában a különleges vendégigények kiszolgálásához. Itt is előzékenyen levezettek a garázsba, ahol kaptam egy parkolóhelyet, és a szálloda színvonala alapján elvárható módon még a biciklit is cipelni akarták. Nem hagytam.

2022. 05. 30. hétfő, ötödik nap

236 km

Át a belga-holland biciklis paradicsomon, közben a Google Maps másodszor akart mezei földútra vinni. Megint inkább a kerülőt választottam.

Antwerpenben egy komoly gyalogos-biciklis alagút vezetett át a folyó alatt.  Antwerpen megérne egy külön látogatást. Utána Hertogenbosch, Tilburg, Nijmegen. Nijmegenben a már szokásos kocsma feletti vedégszoba.

Egy nagy hidat  pont előttem nyitottak fel. Az élmény megérte a várakozást.

A flamadok és németek is korán fekszenek, délután hatkor elkezd csillapodni a forgalom, nyolc után már semmi nincs nyitva és egy lélek sincs az utcákon. Előző nap is, meg ma is, meg még később is egy-egy török/arab kebabosnál tudtam vacsorázni, mert ők ott is a saját életformájuk szerint élnek. Ezt erősen lehet vitatni, de ott és akkor nekem jó volt.

2022. 05. 31. kedd, hatodik nap

236 km

Érdekel a történelem, megnéztem a második világháború két híres hídcsatájának helyszínét Nijmegenben és Arnheimben. Bátor ötlet volt két ekkora híd elfoglalását megpróbálni, nem is sikerült. A két város között külön, többsávos biciklis főut, zsúfolva helyi biciklisekkel. Én ekkora biciklis forgalmat még életemben nem láttam. A biciklik legalább kétharmadát már villany hajtja.

Egy kis eltévedés és emiatt erdei ösvényeken való határátkelés után északról éppen a szélén elmentem az egész Ruhr vidék mellett, számolatlan mennyiségű német kisvároson át. Részben a főúton a kamionokkal viaskodva, részben a kiépített biciklis utakon.

Este szuper szállás egy csinos termálfürdőhely kiváló családi szállójában, kedves és segítőkész tulajdonossal, és ehhez képest még olcsón is. Erwitte mellett, Bad Westernkotten, Hotel zur Therme. Mindenkinek ajánlom. Persze kevés magyar megy Wesztfáliába termálfürdőzni.

2022. 06. 01. szerda, hetedik nap

240 km

Ugyanaz mint előző nap, csak Thüringiában nagyobbak a hegyek. Kassel, Eisenach, Gotha, Erfurt.

Megtörtént a gumi csodája: Amint azt a harmadik napon írtam, elkezdett ereszteni az első gumi, ez pedig nem visszafordítható folyamat szokott lenni. Kivéve most. Egy elég mufurc öregúr régimódi bicikliszervizébe mentem be fújatni, ami sikerült is, és a gumi azóta is tartja a nyomást! (Ezt tíz nappal később írom.) A fújatásokhoz annyit, hogy természetesen van egy jó kis pumpám, de azzal assú és fárasztó a nagy nyomás elérése, abenzinkutak kompresszorai meg eleve nem tudják a szükséges nagy nyomást.

2022. 06. 02., csütörtök, nyolcadik nap

236 km

A leghegyesebb nap, Thüringián át. Weimar, Jena, Gera, Chemnitz, Chomutov, ez utóbbi már Csehország. Volt egy nagyobb eltévedésem, pontosabban a főút egy szakasza autóútnak minősült, biciklis tilalommal, és pont ezt a kategóriát a Google útvoantervezője nem ismeri. Mint kiderült, a feladatot nem optimálisan, hanem hosszabb és főleg hegyesebb útvonalon oldottam meg. De hát végül is biciklizni mentem, amiből a többlet sem árt.

A Google Maps kiváló dolog. De megannyi kiválósága mellett néha beviszi a biciklist az erdőbe. A német KRESZ hajlamos a főútvonalakról letiltani a bicikliseket, ezért néha elő kell venni a kerékpáros útvonaltervezőt, ami viszont hajlamos bevinni az embert az erőbe. A szó legszorosabb értelmében. Mellékelek egy képet a bozótosban vezető vaddisznó csapásról, ami a Google szerint egy kerékpárút. Az Edinburgh - Budapest túra egy szakaszát ezen a vaddisznó csapáson tettem meg. Egy-két kilométer után aztán fokozatosan javult, és a végére tényleg jó lett.

Chomutow egy szudétanémet város volt. Végre belakták és szépen rendbehozták a csehek. Egy megállót megér.

2022. 06. 03., péntek, kilencedik nap

261 km

Ez hosszú lett, sokáig is tartott. Át Csehország óriás dombjain, fel-le, de inkább fel. Prága vitte el az időt, ahol a Károly hídon áttolni is alig tudtam a biciklit a sok nyüzsgő turistától. Prága miatt este tizenegy után értem be egy Polná nevű kisvárosba. Szerencsére a cseh utak általában jók, sokkal jobbak a magyaroknál, nyugodtan lehetett a sötét mellékutakon is biciklizni.

Késő délután már biztos voltam benne, hogy ha törik, ha szakad, a kései óra, a dombok és a szembeszél ellenére is elérem a kitűzött célom. Általában is ilyen vagyok. Ehhez viszont leszegett fejjel, dühödten kellett taposni a pedálokat órákon át. Ezeke azok a szakaszok, amelyeket csat utólag élvez az ember.

És ekkor ezen az úton is utolért a monotónia hibája. Szendvicsért és főleg a cseh-szlovák nemzeti Kofola-ért bementem egy benzinkútra, aztán rögtön indultam újra. Három kilométer után tudatosult benne, hogy visszafelé. De hát olyan egyformák voltak a dombok is meg az úton dübörgő kamionok is. Persze megfordultam, a napi távot  6 km-rel megvövelve.

2022. 06. 04., szombat, tizedik nap

236 km

Innen már erősen közeledtem haza, Brno és Hodonin után jött Szlovákia. Ha már szombat, akkor Nagyszombaton át Sladkovive-ig. Ez utóbbi maga Diószeg, egy meglepően nagyvonalúra készített  de közben barátságos business hotellel, amit ráadásul magyarok üzemeltetnek.

2022. 06. 05., vasárnap, tizenegyedik nap

157 km

A maradék utat már sokszor bejárt, ismerős vidéken keresztül tettem meg, Galántán,  Érsekújváron és egy utolsó Kofola után Esztergomon át. Gond nélkül, a tervezett időben, egészségben és jó erőben hazaértem.